BÉRBALTAVÁRRÓL

Fekvése
Bérbaltavár a Kemeneshát délkeleti csücskében, a Szent János-patak (más néven Kánya patak) völgyében, a Vasvárt Zalabérrel összekötő közút mentén fekszik. Távolsága Szombathelytől 40, Zalaegerszegtől 25, Vasvártól 15 km.

Története
Hegyhát-Kisbér egy patak partján, Baltavár pedig a forgalmas középkori út, a ‘Via-publica’ út mentén alakult ki.

Az egykori bérbaltavári kastély
Mindkét alkotó település Árpád-kori eredetű. Byr helységet, amely a középkorban Töttös, Hegyes és Altal Byr néven szereplő három közeli településből alakult ki, egy XIII. század végi oklevél említi először.

Baltavár nevét a XV. században említette először oklevél. Ez a falu török időkben elpusztult Martonfa filiálisa volt. Martonfa emlékét ma csupán a baltavári temető és a körülötte álló pár ház őrzi, amit Martonkertnek hívnak.

Kisbér (Byr) az urairól, míg Baltavár az egykori palánkváráról kapta a nevét.

1911-ben megalakult a baltavári Úri Kaszinó, amelynek a helybelieken kívül szombathelyi, vasvári és zalaegerszegi urak is tagjai voltak.

Baltaváron csinos park közepén állt a Thurn-Taxis család szép, nagyszabású, tornyos kastélya, melynek alapépítménye a Festeticseké és azután a zalabéri Horváthoké volt, végső alakját 1888-ban nyerte el. A kastélyt 1911-ben elárverezték, néhány évvel később pedig lebontották.

1935-ben egyesült Baltavár és Hegyhátkisbér, és ettől fogva a Bérbaltavár nevet viselte. Ekkorra ugyanis a két település teljesen összeépült.

A falu lakosságának változása és vallási összetétele

1910: össz. 1506, 1471 r.k., 15 ev., 20 izr.,
1940: össz. 1410, 1370 r.k., 1 g.kel., 13 ev., 8 ref., 18 izr.,
1948: össz. 1365, 1355 r.k.,
1983: össz. 870
1990: össz. 692
2000: össz. 578, 517 r.k.,
2004: össz. 542
2008: össz. 524

(rövidítések: r.k.=római katolikus, ev.=evangélikus, ref.=református, g.kel.=görögkeleti, izr.=izraelita)

Comments are closed.